Konferencia: Közép-Kelet-Európa - Németország erős partnere - 2018. május 29.

A közép-kelet-európai régió országai a német gazdaság elengedhetetlen partnereivé váltak – ez volt a DUIH K nemzetközi konferenciájá nak alapüzenete. Öt ország vállalati vezetői és szakértői arra is rávilágítottak a konferencián, mit kell és lehet még tenni a régió versenyképessége érdekében.

„Miközben az elm últ évek során politikai szinten a Németország és a régió közötti feszültség növekedésének lehettünk tanúi, addig elmélyülnek és egyik rekordot a másik után döntik az üzleti kapcsolatok. Érdemes itt és most foglalkozni ezzel a különbséggel” – mondta el megnyitójában a DUIHK elnöke, Dale A. Martin. Azon túlmenően, hogy Németország és a közép-kelet-európai országok nemzetgazdaságai kölcsönösen függnek egymástól, európai szintű együttműködésre van szükség, mert nincs olyan ország, amely önmagában képes megfelelni a globális kihívásoknak. „A képzés és az innováció döntő a versenyképesség szempontjából, a térség régiói talán ezen a téren tudnak erősebben együttműködni” – zárta hozzászólását a DUIHK elnöke.

Összeurópai megoldások és a visegrádi országok

Az Európai Uniónak nagyon gyorsan és legfőképpen együttesen kell választ találnia a világméretű kapcsolatokban megjelenő, merőben új és mélyreható kihívásokra – szólt Klaus Mangold Kelet-Európa-szakértő egyik alapvető mondanivalója. Klaus Mangold egyúttal egyértelművé tette, hogy véleménye szerint a szükséges közös álláspontok érdekében nem hasznos az országok közötti blokkok kialakítása az Európai Unión belül. Ezzel – kimondatlanul ugyan, de – a visegrádi négyek országcsoportjára utalt. Az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatrendszer alapvetően határozza meg a jövőben az Európai Uniót, de elsősorban az amerikai fejlemények okoznak nagyfokú irritációt az Unióban és a közép-kelet-európai térségben. Ez rákényszeríti az Európai Uniót saját álláspontjának felülvizsgálatára például a védelmi stratégia vonatkozásában – mondta el Mangold professzor.

Pozitívan nyilatkozott Mangold az Európai Unió bőséges infrastruktúra-fejlesztési forrásairól: „Ez jó befektetés volt.” A régiónak ezért jó adottságai vannak a jövőre nézve, hogy nagyobb szerepet játsszon az európai értékteremtő-láncokban. „A helyi gazdaságok önálló és jó, például a kutatás és fejlesztés területén mutatkozó fejlődésének köszönhetően már múlt időnek számít a kihelyezett összeszerelés filozófiája.” Kecskemét például a Daimler legfontosabb gyára Közép-Kelet-Európában, ahol emelkedik a hazai hozzáadott érték aránya, s ezzel párhuzamosan érik a helyi gazdaság.

Mindazonáltal Lengyel- és Magyarországnak vagy Csehországnak gyorsan meg kell határoznia a nemzetgazdaságuk jövőbeni „üzleti modelljét”. A digitalizáció, vagy a mesterséges intelligencia tükrében egyre fontosabb, hogy ezeket a technológiai lehetőségeket új termékekre és technológiákra is tudják váltani. Kifejezetten Németországgal együtt kínálkoznak kedvező lehetőségek arra, hogy éppen a kis és közepes vállalkozásokat fejlesszék a nagyiparhoz fűződő kötődéssel. Ezen az úton azonban súlyos problémát jelent a szakemberhiány, ezért jóval többet kell beruházni a rugalmas képzési rendszerekbe, valamint a kutatásba és a fejlesztésbe, többek között az uniós támogatási források újraelosztásával. Másrészről egyértelműen kell fellépni a jól képzett kelet-európaiak nyugati uniós tagállamokba irányuló „agyelszívása” ellen – követelte Mangold professzor. „Európa jövője Közép-Kelet-Európában van, ezért még jobban és még inkább egyenjogúan kell az Európai Unióba integrálni a térséget” – szólt a tanácsadó zárszava.

Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője bemutatta a 2018-as közép-kelet-európai Konjunktúrajelentés legfontosabb eredményeit.

Közép-Kelet-Európai Konjunktúrafelmérés 2018

 

A német külkereskedelmi kamarák a közép-keleteurópai régió 15 országában elvégzett felmérése azt mutatja, hogy a helyi német vállalatok olyan jónak ítélik a gazdasági helyzetet, mint már évek óta nem, és ennek megfelelően pozitívan nyilatkoztak a beruházási és foglalkoztatási tervekről is. A konjunktúrális fejlődés tekintetében Magyarország tovább javította relatív pozícióját.

A gazdasági környezetet 2018-ban a legtöbb országban hasonlóan ítélték meg, mint 2017- ben, ugyanakkor szinte mindenhol nehezedtek a munkaerőpiaci feltételek, főleg Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában okoz komoly gondot a munkaerőhiány. Mindezek ellenére a cégek döntő többsége továbbra is elkötelezett jelenlegi telephelye iránt: ötből négy befektető helyesnek tartja korábbi telephely- döntését. 2018-ban ismét Csehországot választották a legvonzóbb befektetési helyszínként, Magyarország a 20 országból álló lista 10. helyén áll.

 A felmérés eredményeit letölthetik a weboldalunkról: www.duihk.hu/konjunktura

A német befektetők megbíztak Magyarországban, ami eredményre vezetett, hiszen Magyarország tagja lett az európai családnak” – emlékeztetett Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes Németország Magyarország (újjá-)építésében szerzett érdemeire. Mangold professzor feltételezésének ellentmondva a politikus kifejtette, hogy a visegrádi négyek csoportjának a jövőben megnő a súlya és hogy az ilyen és hasonló összefogások jelentik a megfelelő utat a kisebb országoknak. Magyar Levente kiemelte, hogy a visegrádi négyek 2017-ben az uniós növekedés közel kétszeresét érték el és hogy a Németországgal folytatott kereskedelem is stabilan magas volumenű. „A régió a jövőben is fenn kívánja tartani a vonzó beruházási környezetet, illetve még javítani is kíván ezen és fel kíván lépni a szakemberhiány ellen. Nyitottak vagyunk az erre vonatkozó ötletek közös megvitatására” – mondta el a külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.

„Karrierpályát kell kínálni az utánpótlásnak”

A beszédeket követő pódiumbeszélgetés keretében a visegrádi négyek csoportjából négy-négy kiemelkedő gazdasági szereplő képviselője vitatta meg három témakörben, hogy mi foglalkoztatja a leginkább a vállalatokat a „Munkaerőpiac és képzés”, „Technológia és digitalizáció”, valamint a „gazdaságpolitikai feltételrendszer versenyképes vállalatoknak” témakörökben. A vállalatvezetők árnyalt képet vázoltak fel saját helyzetükről és problémáikról.

Az első pódiumbeszélgetés keretében Dr. Palócz Éva (a Kopint-Tárki Zrt. elnök-vezérigazgatója) moderátor vezetésével Silke Janz (a Penny Market Kft. ügyvezetője), Dr. Fábián Ágnes (a Henkel Magyarország Kft. ügyvezetője), Dr. Ireneusz Zalewski (a Lufthansa Systems lengyelországi vezérigazgatója) és Ralf Singmann (a Leoni szlovákiai leányvállalatának ügyvezetője) vitázott. A munkaerő-utánpótlás jelenlegi helyzetéről Ralf Singmann például kijelentette, hogy járműipari beszállítóként nagy nyomás nehezedik rá egy olyan iparágban, amely jelentős mértékben függ a munkaerő-utánpótlástól. „A migráció súlyos probléma, a fluktuáció mellett csak nehezen működtethető a vállalat. Ugyanaz a helyzet uralkodik, mint a 2007-es válságban, csak akkoriban nem okozott nehézséget a munkaerő migrációja” – rögzítette, majd így folytatta: „Régebben az automatizálás- technikát alkalmazták a költségcsökkentés érdekében – ma a hiányzó munkaerő kiváltására szolgál.”

Miközben Silke Janz egyetértett azzal, hogy a munkaerő migrációja problémát jelent, és hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon kreatívnak kell lenni a létszámhiány felszámolására, főleg Ausztria közelsége miatt, addig Dr. Ireneusz Zalewski azt fejtette ki, hogy az informatikai szektorban már tíz éve szembesülnek ezzel a kihívással: „Éppen ezért külföldi szakembereket is felveszünk. Ma már ők alkotják a létszám ötödét, ami jó kombináció.” Fábián Ágnes azt fejtette ki, hogy a Henkel két gyára két különböző munkaerő- piaci helyzettel szembesül: miközben Békés megyében a saját munkáltatói márka építésének köszönhetően kényelmes helyzetben vannak, addig Budapesten szabályosan meg kell harcolni a munkaerőért.

Készek új technológiák befogadására

A „Technológia és digitalizáció” pódiumbeszélgetés keretében Wolfgang Dorner professzor (Deggendorfi Műegyetem) moderálásával kezdetben azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy melyik a közeljövőt meghatározó technológia. Míg Artur Pollak (a lengyelországi Apa Group vezérigazgatója) szerint a robotizálás változtatja meg a jövőt és megoldja a munkaerő-hiányt is, addig Wolfgang Weissler (a Siemens cseh leányvállalatának országos ágazati igazgatója) az energiát jelölte meg régi, de még mindig aktuális témaként, mellette pedig az új munkahelyeket teremtő automatizálást és a digitalizációt nevezte meg. Alexandra Reich (a Telenor Magyarország Zrt. vezérigazgatója) az 5G elérhetőséget emelte ki, amely a vállalati ügyfelek számára jelentős változásokat hoz. Sávos András (a Knorr- Bremse Rail Systems Hungary ügyvezetője) ezt azzal szűkítette le, hogy megfelelő informatikai infrastruktúra hiányában még a legjobb elérhetőség ellenére sem tudnak semmi újat fejleszteni a legjobb mérnökei. Wolfgang Weissler osztozott abban a véleményében, hogy az informatikai infrastruktúra tekintetében kihívást jelent majd, ha minden mindennel összekapcsolódik. Artur Pollak azt kritizálta, hogy „a régióban nyitottak vagyunk az új technológiákra, de ez olykor megakad a vezetőkön. Mindig az Ipar 4.0-ról beszélünk – pedig egyes gyárakban még az Ipar 3.0-t sem valósították meg.”

Versenytényezô a stabil gazdasági környezet

Az utolsó pódiumbeszélgetés keretében a résztvevők Dr. Marie-Theres Thiell (az ELMŰÉMÁSZ/ innogy Hungária vezérigazgatója) moderálásával azt fejtették ki, hogy miért éppen az adott országban tevékenykednek. Niclas Pfüller (a csehországi Brose ügyvezetője) a stabil gazdasági környezet mellett a kormány támogatását és a piacok közelségét sorolta fel. Wolfgang Heuchel (a Lanxess Central Eastern Europe elnök-vezérigazgatója) kifejtette, hogy vállalatánál a vevők, a munkaerő és az infrastruktúra közelsége a döntő, ezért döntöttek a központi fekvésű Szlovákia mellett. „Egyértelműen megérte ez a lépés, ami nem csupán az emelkedő árbevételben, hanem a több országra kiterjesztett felelősségben is tetten érhető”. Jost Lammers (a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke) szintén a stabil gazdasági környezetet dicsérte, amelynek tükrében a szerződésben előírt minimum közel kétszeresét fordították a repülőtéri beruházásokra és kifejtette, hogy a vállalat jól érzi magát a helyén. Renata Juszkiewicz (a Lengyel Kereskedelmi és Disztribúciós Szövetség igazgatósági tagja) elmondta, hogy a szövetség által képviselt kereskedelmi szektor mélyen elkötelezett az ország iránt, jelentős beruházásokat hajt végre, számos munkahelyet teremtett, képzést és merőben új bizonyítványokat hozott létre. „Hozzájárultunk saját szektorunk és valamennyi kapcsolódó szektor korszerűsítéséhez” – foglalta össze. Dr. Marie-Theres Thiell végezetül kifejtette, hogy számos kihívás ellenére szívesen dolgozik vállalatvezetőként a közép-kelet-európai térségben, mert nagyra becsüli azt.

Videók

Bevezető kisfilm: Közép-Kelet-Európa - Németország erős partnere

Kisfilm a konferencia legfontosabb pillanatairól

Co-organizers: German bilateral Chambers of Industry and Commerce in

Platin-sponsors:

The conference is part of a series of events organised on the occasion of the 25th anniversary of the founding of the German-Hungarian Chamber of Industry and Commerce, sponsored by our members.

More information