A munka és a családi élet összeegyeztethetősége

Együtt a családbarát munkahelyekért

A DUIHK és a kormány fokozza az együttműködést a munka és a családi élet összeegyeztethetősége érdekében

A DUIHK és tagjai a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének témája kapcsán szó szerint nyitott kapukat döngetnek az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Novák Katalin államtitkár a Kamara szakmai fórumán új kormányzati intézkedéseket mutatott be, és konkrét javító célzatú javaslatokat kért a Kamara tagvállalataitól.

Januárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a DUIHK együttműködési megállapodást írtak alá a Kamara évnyitó estjén, melyben meghatározták a munka és a családi kötelezettségek összehangolásának javítására irányuló közös fellépés kereteit. Már rögtön az elején 42 vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez, a múlt pénteken további 5 vállalat írta alá az együttműködési megállapodást.

A DUIHK szakmai fóruma június 21-én nemcsak méltó körülményeket biztosított az aláírásra, hanem lehetőséget is adott arra, hogy az állam és a Kamara képviselői konkrét intézkedésekről, elvárásokról és megoldásokról egyeztessenek.

Előny minden érintett számára

A DUIHK új, májusban megválasztott elnöke, Sávos András hangsúlyozta, hogy a családbarát munkahelyek a kezdeményezők véleménye szerint mindenki számára előnyösek: a munkavállalók számára, mert jobb lehetőségeket biztosítanak a gyermekek nevelése, az idősebb vagy beteg családtagok gondozása vagy egyéb más kötelezettségek mellett is a munkavállalásra. A cégek számára, mivel a szakképzett munkaerő hiánya miatt kialakult jelenlegi nehéz helyzetben is további munkavállalókat nyerhetnek meg, vagy tudnak jelenlegi alkalmazottakat megtartani, illetve a dolgozók kötődését erősíteni. Végül pedig a társadalom egésze számára, mivel segíthetnek a demográfiai változások kezelésében. Ezért a minisztériummal való együttműködés célja, hogy azonosítsa a konkrét tényezőket és akadályokat, és ösztönözze a megfelelő megoldásokat, hogy a munkavállalók rugalmasabban összehangolhassák családi kötelezettségeiket a munkavégzéssel.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára ebben az összefüggésben kiemelte, hogy a családpolitika semmiképpen sem csak értékek és ideológia kérdése, hanem egyértelműen gazdasági szempont is. A jövőben a munkavállalók száma is meghatározza az ország gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Középtávon különösen a gyermekes anyák körében rejlik nagy a munkaerő-potenciál. Bár a kormánynak nincs számszerű foglalkoztatási célja az anyák esetében, hiszen jogosultak a gyermeknevelési időre. Mindazonáltal a hat év alatti gyermekeket nevelő fiatal anyák köréből mintegy 100 000 nő léphetne be a munkaerőpiacra, ha megfelelő ajánlatokkal növelik foglalkoztatási arányukat.

Jobban kell szabályozni a távmunkát

A Kamara ügyvezető igazgatója, Gabriel A. Brennauer ennek megfelelően öt olyan témát mutatott be, amelyeket a vállalatokkal folytatott korábbi konzultációk során ajánlásként dolgoztak ki.

Az egyik legfontosabb az otthoni és távoli munka szabályozása, amely a változó munkakörülmények fényében egyre jelentősebbé válik. Jelenleg a jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, ezért bizonytalanságot okoznak a vállalatoknál. A megfelelő pontosítások segítenének az atipikus munkamodellek elfogadhatóbbá tételében, és ezáltal a családok helyzetén is.

Novák Katalin államtitkár hozzátette, hogy ez nem csak jogalkotási, hanem kulturális kérdés is. A munkavállalók és a munkáltatók közötti bizalomról is szó van, és itt sokat tanulhatnánk a német cégektől, amelyek már sikeresen gyakorolják az ilyen foglalkoztatási formákat hazájukban.

Sokkal több bölcsődei helyre lenne szükség

A bölcsődék, azaz a három éven aluli gyermekek ellátását biztosító intézmények tekintetében a kormány és a gazdaság érdekei közötti nagy egyetértés mutatkozott. G. A. Brennauer arról számolt be, hogy egyrészt az ellátás túl alacsony a vállalatok szerint, másrészt a bölcsődék igénybevétele jelenleg a szülő lakóhelyéhez kötött, ami gyakran nem azonos annak munkahelyével. Itt segíthetnének az önkormányzatok és a vállalatok közötti, a magán- és a közintézmények közötti együttműködés rugalmasabb lehetőségei, de a vállalatok által üzemeltetett létesítmények állami támogatása is.

Novák államtitkár asszony osztotta ezeket az észrevételeket, és bemutatta a kormány jelenlegi, a bölcsődei gondozás javítására irányuló terveit. Elmondása szerint jelenleg csak 11 munkahelyi bölcsőde van az országban, 75 férőhellyel. A kormány ezért jelentősen megkönnyítené a bölcsődék létesítésének szabályozását 2020-tól. Egyrészt a bölcsődék fizikai követelményeire vonatkozó számos bürokratikus szabályozás enyhülne vagy megszűnne, másrészt a személyzeti követelmények is jobban igazodnának a valósághoz. Így például a jövőben a kislétszámú vállalati bölcsődei csoportokban már nem lesz kötelező szakképesített gondozót felvenni, ehelyett olyan nevelőket is elfogadnak, akik meghatározott alapképzésben vettek részt. Továbbá javulni fog a települési bölcsődék kínálata, mivel a helyi bölcsődei ellátás biztosításának kötelezettsége még kisszámú gyermek esetében is előírás lesz.

A legfontosabb szempont azonban az, hogy az bölcsődei férőhelyek állami támogatását a jelenlegi összeg közel négyszerese emelik. A korábbi 180 000 forint helyett a támogatás évi 700 000 forintot tesz ki, és ezáltal egy klasszikus bölcsődei hely átlagosan egy millió forintos költségének lényegesen nagyobb részét fedezi.

Számos részletkérdést kell még tisztázni

A fórum során világossá vált, hogy a munka és a család összeegyeztetése gyakran nem igazán figyelembe vett szervezési, sőt néha emberi tényezőktől is függ. A DUIHK javaslatai többek között az üzemi orvosok jogosultságainak bővítésére, a munkaidő pontos nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív feladatok csökkentésére, valamint a kiegészítő vállalati juttatások, mint például a magán egészségbiztosítás adóztatására vonatkoznak.

Török László, a Grundfos Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor arró számolt be, milyen kihívásokkal jár a családbarát intézkedések elfogadtatása a gyermektelen munkavállalók körében.

A rendezvény végeztével a DUIHK biztosította az államtitkár asszonyt arról, hogy konkrét törvényjavaslatokat fog kidolgozni. Továbbá Marie-Theres Thiell, a Kamara alelnöke arra tett javaslatot, hogy a vállalati munkahelyi bölcsödék létesítésével kapcsolatosan a DUIHK rövid időn belül saját, mérhető célokat határozzon meg.

Fotók: DUIHK/Halász

Háttér

Együttműködési megállapodást kötött a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a munka és család jobb összeegyeztethetőségének előmozdítására.

Eddig 42 kamarai tagvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez.

A megállapodás célja egyrészt, hogy az érdekelt magyarországi vállalatok – hazaiak és külföldiek, kicsik és nagyok – számára bemutassa a már meglévő jogi és szabályozási lehetőségeket, és a bevált vállalati megoldásokat. Másrészt az üzleti szféra és a minisztérium közösen fogják áttekinteni a jelenlegi keretfeltételeket és javaslatokat tesznek a még meglévő korlátok lebontására.

Várjuk további cégek csatlakozási szándékát!

A kezdeményezésben való részvétel további tagcégek számára is nyitva áll, mivel a megállapodás fontos célja a téma tudatosítása a közvélemény számára, ennek érdekében a lehetőségek és a legjobb gyakorlatok bemutatása, valamint hogy további munkaadókat ösztönözzön arra, hogy hasonló lépéseket tegyenek. Amennyiben az Ön cége is csatlakozni kíván a kezdeményezéshez, kérjük jelezze szándékát Sipka Zsuzsannánál (e-mail: sipka(at)ahkungarn.hu)