A visszaesés szinte minden ipari ágazatot érintett, de legfőképpen a különösen fontos autóipart és az e-autó akkumulátorok gyártását, valamint a gépgyártást, a fémipart és az elektronikai/berendezésgyártó ipart. A visszaesés fő oka a gyenge külföldi kereslet volt - különösen Németországban, a legnagyobb értékesítési piacon. Magyarország ipari termelésének mintegy kétharmadát külföldön értékesíti, ezért a világpiaci konjunktúra ingadozásai különösen érintik.
Az exporthányad, azaz az export aránya az összes értékesítésen belül különösen magas a járműgyártásban (90%), az elektromos berendezések gyártásában, amelybe az akkumulátorgyártás is beletartozik (92%), a gépgyártásban (81%), az elektronikai iparban (97%) és a gyógyszeriparban (85%).
Az DUIHK január végi évnyitóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számadatokat idézett, amelyek szerint az autóipari termelés mintegy 40 százaléka közvetlenül vagy közvetve német megrendelőkhöz kerül, az e-autók akkumulátorai esetében pedig ez az arány 70 százalék körüli. A járműgyártás exportbevétele 2024-ben összességében mintegy 10 százalékkal, az elektromos berendezések ágazatában pedig akár 15 százalékkal is visszaesett.
Az iparág a magyarországi munkavállalók mintegy 21 százalékát foglalkoztatja. A konjunktúra gyengélkedése miatt 2024-ben a foglalkoztatottak száma enyhén csökkent (-1,7 százalék), míg a vegyiparban és a gyógyszeriparban jelentős létszámnövekedés volt tapasztalható, a járműgyártásban pedig változatlan maradt a foglalkoztatás.
