Az elismerést "lenyűgöző és látomásos életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette is megerősíti a művészet erejét".
Krasznahorkai három év alatt a harmadik magyar Nobel-díjas. Krausz Ferenc 2023-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat, és ugyanebben az évben Karikó Katalin biokémikusnak ítélték oda a fiziológiai (orvosi) Nobel-díjat.
Ami közös bennük, az a Németországgal való szoros kapcsolat. Krasznahorkai 1987 után sokáig Berlinben élt, 2008-ban pedig vendégprofesszori állást töltött be az ottani Szabad Egyetemen. Munkáiban a német társadalom témáit is feldolgozta, például a "Herscht 07769" c. műben.
Krausz 2004 óta a München melletti Harching Egyetemi és Kutatóközpontnál működő Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, emellett a müncheni LMU Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékét is ő vezeti.
Karikó viszont 2012 és 2022 között a mainzi Biontech német biotechnológiai vállalatnál dolgozott, ahol jelentős alapmunkát végzett a COVID-19 vakcina kifejlesztésében.
Krasznahorkai a második magyar, aki irodalmi Nobel-díjat kapott Kertész Imre (2002) után, aki szintén sok időt töltött Németországban.
Magyarországnak immár három "saját" Nobel-díjasa van, akik Magyarországon születtek és Magyarországon végzett munkájukért kapták a díjat, valamint tíz magyarországi születésű tudós, akik külföldön végzett kutatásaikért kapták a Nobel-díjat. További tíz Nobel-díjasnak legalább egy magyar felmenője van.