Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal nőtt a GDP. Az elemzők átlagosan mintegy 0,7 százalékos bővülésre számítottak, az előrejelzések 0,4 és 1,2 százalék között szóródtak. Éves összevetésben, 2025 második negyedévéhez képest 1,6 százalékkal emelkedett a gazdasági teljesítmény, az első negyedévi 1,7 százalék után.
A KSH szerint a mezőgazdaság gyenge teljesítménye visszafogta a növekedést. Az ipar ugyanakkor hosszabb idő után először ismét pozitív hozzájárulást nyújtott. Miután az ipari termelés 2024-ben és 2025-ben egyaránt csökkent, 2026 első öt hónapjában 1,1 százalékkal bővült.
Az áruforgalom összességében azonban vélhetően csak kis mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. A második negyedévben ugyanis az import volumene – az ár- és árfolyamhatásoktól megtisztítva – jóval gyorsabban nőtt, mint az exporté. Emiatt a külkereskedelmi többlet az előző év azonos időszakához képest alig javult.
Magyarország az uniós középmezőnyben
Magyarországgal egy időben több más uniós tagállam is közzétette a második negyedévre vonatkozó első GDP-adatait. Az eddig ismert 16 ország között Magyarország az 1,6 százalékos éves növekedési ütemmel a középmezőnyben helyezkedik el.
A leggyorsabb, 3,8 százalékos növekedést Litvánia érte el, Lengyelország gazdasága pedig piaci becslések szerint mintegy 3,7 százalékkal bővülhetett.
Németország GDP-je az előző év azonos negyedévéhez képest 0,9 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal emelkedett. Ezzel azonban Németország csak a rangsor alsó felében szerepel, kevéssel megelőzve Ausztriát, Franciaországot és Belgiumot.
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában az Eurostat előzetes becslése szerint éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt a GDP.