Az április 12-i parlamenti választásokat követő kormányváltás a vállalatok körében jelentős hangulatjavulást eredményezett: egy választás utáni villámfelmérésben a konjunktúra várakozásait, de a saját üzleti kilátásokat és beruházási terveket is lényegesen optimistábban értékelték, mint a néhány héttel korábban lezárult éves konjunktúrafelmérésben.
Ezt mutatták a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai és más külföldi vállalatok körében márciusban és áprilisban végzett felmérések, amelyek eredményeit május 7-én mutatták be. A felmérésben az is szerepelt, hogy a Tisza-kormány (eddig ismert) gazdaságpolitikai tervei milyen mértékben felelnek meg a vállalatok elvárásainak.
Dr. Keszte Róbert, a DUIHK elnöke a bemutató során rámutatott, hogy az ilyen felmérések relevanciája elsősorban a német piac és a német befektetők a magyar gazdaságra gyakorolt rendkívüli jelentőségén alapul. Keszte szerint a magyar export mintegy egynegyede irányul Németországba, és Magyarországon a német vállalatok több mint 230 000 alkalmazottat foglalkoztatnak, és a teljes hozzáadott érték több mint 12 százalékát termelik meg.
Az idei DUIHK-felmérés izgalmas időszakra esett. A mintegy 70 országban végzett globális DIHK-felmérés részeként a hagyományos tavaszi felmérést 10 nappal a magyarországi választások előtt zárták le. Ezért a Kamara közvetlenül a választások után egy második villámfelmérést is végzett, amely rendkívül érdekes változásokat tárt fel a vállalati hangulatban.
A gazdaság számos elvárása visszatükröződik a Tisza-programban
Mindkét felmérés megmutatta azonban azt is, hogy milyen mértékben egyeznek meg a vállalatok elvárásai a befektetői környezet minőségét illetően az új kormány gazdaságpolitikai prioritásaival. Keszte, a DUIHK elnöke több olyan területet is felsorolt, amelyek a Kamara szemszögéből nagy mértékben egybeesnek a két perspektívával. Ezek közé tartozik az oktatási rendszer szükséges átalakítása, a hazai kkv-k megerősítése és integrálása a nemzetközi gazdasági körforgásba, a korrupció következetes visszaszorítása és a közpénzek felhasználásának maximális átláthatósága, és nem utolsósorban az euró bevezetése. A Kamara tagjainak véleménye szerint mindezek a célok szükségesek, és megtalálhatók a Tisza-párt programjában is.
A versenyképességet szem előtt tartva
Keszte azonban a vállalatok visszajelzései alapján néhány olyan témát is lát, amelyekről még tárgyalni kell az új kormánnyal. A harmadik országokból érkező munkaerő foglalkoztatási lehetőségeinek tervezett korlátozása sok vállalat számára további nehézségeket okozna a szakképzett munkaerő-igény biztosításában. Ezenkívül a munkajog tervezett változásai gyengíthetik Magyarország egyik fontos előnyét befektetési célországként. Végül pedig a beruházásösztönzési rendszer tervezett változásait is olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne rontsák Magyarország vonzerejét a külföldi befektetők számára.
Keszte Róbert hangsúlyozta, hogy Magyarország, mint befektetési helyszín természetesen versenyben áll a régió és a világ más országaival – a tőke, a szakképzett munkaerő vagy a támogatások megszerzéséért. Jelenleg Magyarország közép- és kelet-európai összehasonlításban inkább csak a középmezőnyben helyezkedik el. „Korábban azonban Magyarország már volt vezető pozícióban a régióban, tehát a potenciál megvan. DUIHK ezért konstruktívan szeretne közreműködni abban, hogy Magyarország ismét előrelépjen – tagjaink és a magyar gazdaság egészének érdekében” – összegezte Keszte.
A választási eredmény fellendítette az üzleti várakozásokat és a beruházási hajlandóságot
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője és a tanulmány szerzője egy „előtte-utána” összehasonlítással bizonyította, hogy az egyértelmű választási eredmény érezhetően javította a vállalatok hangulatát is. A választások előtti felmérésben a cégek 24 százaléka várt jobb üzleti helyzetet 2026-ra, 27 százalékuk viszont romlásra számított. A választások után az arány megfordult: Most 35 százalékuk számít jobb üzleti eredményre, és csak 19 százalékuk vár rosszabbat. Hasonló a helyzet az általános gazdasági-várakozások és a saját beruházási szándékok tekintetében is. Wölfer azonban hozzátette, hogy még ezt a fordulatot is figyelembe véve a magyar gazdasági hangulatindikátorok csupán felzárkóztak a régió többi országához, a vezető pozíciótól még mindig elég messze vannak.
Érdekes megfigyelés: az optimizmus leginkább azoknál a vállalatoknál nőtt, amelyek elsősorban a hazai piacon aktívak, pl. a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban. A nagy, erősen exportorientált vállalatok viszont kissé visszafogottabbak maradtak. Wölfer szerint ez érthető, hiszen a magyar választásokkal a nemzetközi piacokon uralkodó helyzet de facto nem változott.
A kockázatértékelések eltolódtak
Wölfer szerint nem meglepő, hogy az energiaárak most az első helyre kerültek a saját üzleti tevékenységet érintő kockázatok rangsorában, ami elsősorban a közel- és közép-keleti fejleményekkel függ össze. Alig változott viszont a helyzet a munkaerőköltségek és a szakképzett munkaerőhiány tekintetében, amelyek most a kockázati rangsor 3. és 4. helyén állnak. A munkaerőköltségek tekintetében Wölfer szerint a munkaerőköltségek tekintetében nem annyira a költségek szintje jelent problémát – ebben a tekintetben Magyarország továbbra is messze elmarad. Inkább az elmúlt évek gyors költségnövekedése jelent terhet, főleg a versenytársakhoz képest. 2020 és 2025 között a magyar bérköltségek 75 százalékkal emelkedtek, míg Szlovákiában csak 48, Csehországban pedig mindössze 32 százalékkal. Ez hosszú távon ronthatja az ország versenyképességét, mint befektetési helyszín.
A befektető környezet minősége inkább közepes
A DUIHK elsősorban konkrét tényezőkkel való elégedettség alapján vizsgálja a befektetői környezet minőségét – ebben az évben ismét 25 ilyen tényezőt értékeltek. Dirk Wölfer kifejtette, hogy hosszú távon nézve számos gazdaságpolitikai tényező esetében fokozatos javulás volt tapasztalható 2012 és 2020 között, azonban az elmúlt négy-öt évben ismét negatív tendencia volt megfigyelhető, amely 2026-ban is folytatódott.
Wölfer pozitívumként értékelte, hogy a helyi beszállítók elérhetősége és minősége, valamint a kutatás és fejlesztés feltételei több éve fokozatosan magasabb elégedettségi értékeket mutatnak. Az infrastruktúra terén is teljes mértékben elégedettek a vállalatok.
Wölfer azonban egy fontos tényre is felhívja a figyelmet. A DUIHK és a régióbeli testvérkamarái által végzett felmérések számos területen azt mutatták, hogy az befektetési környezetet meghatározó egyes tényezőkkel kapcsolatos elégedettségi értékek meglehetősen közel állnak egymáshoz. Ez azonban azt is jelenti, hogy nagyrészt hasonló befektetési feltételek mellett már a legkisebb eltolódások is befolyásolhatják a befektetési döntést egy adott ország mellett vagy ellen. Ezért fontos, hogy a gazdaságpolitikai intézkedéseknél figyelembe vegyék azoknak az ország vonzerejére és nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatását is.
A vállalatok többsége az eurót szeretné
Idén a megkérdezettek 75 százaléka mondta, hogy szeretné az euró bevezetését. Ez a legmagasabb érték, amelyet a Kamara 2011 óta (közvetlenül a pénzügyi válság után) mért felméréseiben. Ez a kívánság azonban elsősorban azoknál a vállalatoknál különösen erős, amelyek főként a kereskedelemben (tehát többnyire az importban) és a szolgáltatási szektorban tevékenykednek. De az exportorientált feldolgozóiparban is jelentős, 68 százalékos az egyetértés.
A DUIHK teljes 2026-os konjunktúrajelentése letölthető a DUIHK honlapjáról, akárcsak az Erste Bank Hungary vezető elemzője, Nyeste Orsolya rendezvényen tartott előadása. Ezenkívül megtalálható a link a DIHK aktuális World Business Outlook jelentéséhez is, amely 70 ország 4500 vállalatának felmérési eredményeit tartalmazza.
