Kiemelkedő projekteket tüntettek ki a DUIHK Szakképzési Díjával

A DUIHK Szakképzési Díját 2013-ban alapították a magyarországi gyakorlatorientált szakképzés továbbfejlesztése érdekében végzett kiemelkedő kezdeményezések elismerésére és népszerűsítésére. Az idei versenyben a tavalyi rekordot (51) is meghaladó, összesen 65 szervezet – vállalatok, szakképző intézmények, kamarák, magánszemélyek vagy közintézmények  – nyújtott be pályázatot a három nevezési kategóriában.

A héttagú szakértői zsűri döntése alapján ebben az évben a három kategóriában a következő szervezetek vehették át a díjakat:

• Motiváció kategóriában:

a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum
a „#petrikcodeweek - a kódolás mindenkié: digitális jövő kapuinak megnyitása az oktatók, diákok és szülők számára” c. projektért

• Kooperáció kategóriában:

a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium

a „A mórahalmi Vanilla Projekt – avagy duális képzés a maximumon “

c. projektért

• Innováció kategóriában:

a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium

a „InnoTeam – Együtt a jövő technológiájáért” c. projektért.

• A szakmai zsűri döntése alapján Különdíjban részesült:

Gonda József Sándor egyéni vállalkozó 
a „Színt viszünk a jövődbe!” c. projektért.

A pályázatban való részvételnek nem volt feltétele a DUIHK-tagság. Idén első alkalommal fordult elő, hogy egy pályázó két különböző kategóriában is nyert, egymástól teljesen eltérő tartalmú, ám szakmailag kiemelkedő projekttel.

A díjakat Achim Weinstock, a DUIHK szakképzésért felelős alelnöke, valamint Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, valamint a szakmai zsűri egy-egy tagja adták át.

Achim Weinstock köszöntőjében megállapította, hogy az egyén, a társadalom és a gazdaság számára is nagyon fontos a jó képzés, a jó szakképzés. Ezért a Kamara fontos feladatának tekinti a Németországban sikeresen működő duális szakképzési modell külföldön történő előmozdítását. Ennek egyik eszköze a Szakképzési Díj, amelyet idén már 11. alkalommal írtak ki. Weinstock azt, hogy az idei versenyben rekordszámú, összesen 65 pályázat érkezett, a szakképzés általános felértékelődésének is értékelte. Az alelnök a duális szakképzésben minden szereplő számára előnyes modellt lát: A tanulók fontos ismereteket és készségeket kapnak, amelyekből szakmai pályafutásuk során profitálhatnak. A cégek a munkavállalók magasabb szintű képzettségével versenyképességüket erősítik ‒ nemcsak a piacon, hanem a munkaerő-toborzás és -megtartás tekintetében is. És végül a jól képzett munkaerőből az egész társadalom és maga az állam is profitál a növekvő jólétnek és életminőségnek köszönhetően.  

Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy nagyon sok előnnyel jár a duális képzési modell, mert a tanulók olyan gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el, amelyek a szakmájukba vágnak, és az iskola és a vállalat összehangolt tevékenységének eredményeképpen tudnak szakmát szerezni és a munkaerőpiacra kilépni. „Ez egy felbecsülhetetlen érték”, és ezért Magyarország a „Szakképzés 4.0” stratégiával a duális képzést elsődleges modellként kezeli.

Pálmai szerint az új szakképzési rendszer legnagyobb értéke, hogy kimeneti követelményeket állapít meg, és az iskolákra van szinte bízva, hogy azt hogyan érik el. Ma már a szakmát tanulók 80 százaléka duális képzésben részesül.

Egyenes út a felsőoktatásba is

Reflektálva a pódiumbeszélgetésben elhangzottakra az államtitkár megerősítette, hogy a pályaorientáció keretében nagy hangsúlyt szükséges fektetni a szülők tájékoztatására a szakképzés adta lehetőségekről. Szintén támogatta azt a megközelítést, hogy az érettségi nem zárja el a szakképzésbe való belépést, sőt: a szakképzés egyenes út lehet a felsőoktatásba is. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az okleveles technikusképzés jelenleg már 145 szakképző intézményben érhető el, amelyek húsz ágazatban együttműködnek összesen 27 felsőoktatási intézménnyel.

Új trendek a szakképzésben

A zsűri képviseletében Tordai Péter, az MKIK alelnöke, a Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette a bíráló bizottság értékelő folyamatát és kritériumrendszerét. Megállapította, hogy az idei 65 pályázatban is kifejezésre jutott néhány általános trend. Ezek szerint a képzések ma sokkal jobban fókuszálnak a piacképes tudás megszerzésére, és teret nyert az élményalapú, illetve a projektalapú tanulás, amely mindig is a vállalkozói szférának az igénye volt a képzések felé. Emellett a pályázatokban tetten elérhető volt, hogy nemcsak szakmai, hanem egyéb kompetenciákra is kiterjed a képzés, pl. a kreativitás, problémamegoldás és együttműködési hajlandóság, ami nagyon fontos a munkahelyi beilleszkedéshez. És végül teret nyer az interdiszciplinaritás is, tehát egyes szakmák közötti átjárások lehetősége.

Több orientációt kell adni a fiataloknak

A díjátadást megelőzően két panelbeszélgetésben magyar és német szakértők körbejárták a szakképzés aktuális kihívásait Németországban és Magyarországon.

A német szakképzésről az ulmi Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK Ulm) ügyvezető igazgatója, Petra Engstler-Karrasch, és az IHK Ulm alelnöke, Christoph Ulrich számoltak be. A Dr. Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője által moderált beszélgetésben hangsúlyoztak, hogy a mai fiatalok felé egyre fontosabb a pályaorientáció, amelybe be kell vonni a szülőket is. Engstler-Karrasch arról is beszámolt, hogy manapság egyre nehezebb motiválni a fiatalokat a szakképzés megkezdésére és elvégzésére. Ez részben a munkaerőpiaci helyzetnek is tudható be, mivel a munkaerőhiány miatt alacsonyabb képzettséggel is könnyű munkát találni. Sürgette, hogy már az általános és középiskolákban bővíteni kellene a szakmai tartalmak oktatását.

Christoph Ulrich alelnök saját medikus szolgáltatásokat kínáló vállalata példáján megerősítette, hogy egyre fiatalabb korban kell megszólítani a tanulókat. Cége már 14évesek számára nyújt lehetőséget nyári munkákra, együttműködéseket alakítottak ki iskolákkal, és meghívják a szülőket is a gyárba. Hozzátette, hogy a szakmai képzés mellett egyre fontosabb a tanulók társadalmi tevékenységének elismerése és ösztönzése is.

Hasonló cipőben járnak itthon

A magyar szakképzésről egy második pódiumbeszélgetésben cseréltek véleményt Mezriczky Attila, a Robert Bosch Elektronika Kft. műszaki középfokú képzés szakmai vezetője, Nagy Miklós, a Schaeffler Savaria Kft. tanműhelyvezetője, valamint Varga Zoltán, a Körber Hungária Gépgyártó Kft. HR, jogi és kommunikációs vezetője. Kiderült, hogy számos kérdéseben hasonló kihívásokkal szembesülnek a magyarországi vállalatok, mint az ulmiak, és sok olyan eszközt és megoldást alkalmaznak, mint a németországi cégek. Ide sorolták pl. a szülők aktív bevonását a pályaorientációba, a korcsoportnak szóló szociális juttatásokat vagy a gyengébb tanulók egyéni támogatását tanulmányaik során. A beszélgetést Vörös Viktória, a DUWZ szakképzésért felelős projektvezetője moderálta.

További információk a Szakképzési Díjról, a jelölt projektekről és a nyertesekről:

A zsűri által a Dijra jelölt pályázatok bemutatása: