Markus Hilken, a DUIHK alelnöke, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója hozzászólásában megjegyezte, hogy az elmúlt négy év valószínűleg az elmúlt évtizedek legnehezebb éve volt a magyar, a német és az európai gazdaság egésze számára. A meglévő kihívások, például a demográfiai változások mellett olyan hatalmas sokkhatások érték a gazdaságot, mint a koronavírus-járvány, az Ukrajna elleni agresszív háború, az energiaválság és a magas infláció. Emellett számos ágazatban a vállalatoknak olyan mélyreható strukturális és technológiai átalakulásokkal is meg kell küzdeniük, mint az energiarendszerek átalakítása, az autóipar átalakítása és a mesterséges intelligencia térhódítása szinte minden területen. A bizonytalanságok e halmozódása sok vállalatra nyomásként nehezedik, ami a DUIHK felméréseiben is tükröződik. Hilken hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban hosszú távon nagyobb bizonytalanságokkal és kockázatokkal kell számolni, mint a korábbi években. Ez nagyfokú rugalmasságot követel a vállalatoktól és a gazdaságpolitikától is. Az alelnök szerint azonban ezért a rugalmasságért nem szabad feláldozni gazdasági rendünk alapelveit, mindenekelőtt a tisztességes és egyenlő feltételeket minden piaci szereplő számára, az emberek és a környezet iránti felelősséget, és nem utolsósorban az összhangot társadalmaink demokratikus rendszereivel. Dr. Deutsch a következő évre csak nagyon visszafogott konjunktúrát jósolt Németország számára, de tavasszal pozitív trendfordulót vár az üzleti hangulatban. Dr. Deutsch szerint az energiahelyzet továbbra is nagy terhet jelent a német ipar számára. Az ipari termelés egyötöde ugyanis energiaigényes, és ezért a magas energiaárak miatt nyomás alatt áll. Ami a világgazdaságot illeti, Deutsch középtávon a kínai növekedés lassulására is számít, ami szintén visszafogó hatással lenne a német gazdaságra. Végül a német szövetségi költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság is lassíthatja a növekedést, ha ez jelentős kiadáscsökkentésekhez vezet. Jelasity bankvezér szerint a magyarországi gazdasági növekedés jövőre - az idei enyhe visszaesés után - ismét meghaladhatja a 3 százalékot. Jelasity szerint Magyarország viszonylag jól átvészelte a recessziót, amely a harmadik negyedévben véget érhetett. A magas infláció és kamatok ellenére a munkaerőpiac stabil, ahogy a valuta is, az exporttöbblet pedig új rekordot ért el. Szintén pozitívum, hogy a vállalatok hitelállománya alig csökkent, ami a folyamatos beruházási hajlandóság mellett szól. A magyarországi általános gazdasági kilátások e derűlátása ellenére a DUIHK tagvállalatai nem mutattak nagy optimizmust a Kamara legutóbbi felmérésében. Saját üzleti várakozásaik hosszú ideje a leggyengébbek, és a gyenge keresletet az üzleti fejlődés egyik legfontosabb kockázatának tartják, különösen a feldolgozóiparban. Dirk Wölfer kommunikációs vezető ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy a nagy exportcégek nagymértékben függnek a nyugat-európai - különösen a németországi - gazdaságtól, és az ottani gazdasági kilátásokat illetően jelenleg még mindig nagy a bizonytalanság. Wölfer azonban hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai régió más országaiban is hasonló tendenciák mutatkoznak ebben a tekintetben. A munkaerőpiacot illetően a felmérés azt mutatta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is nagy, de valamivel kevésbé hangsúlyos, mint tavasszal, miközben a bérnyomás némileg enyhül. A vállalatok különösen a termelésben, az informatikai szakemberek, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozó ipari alkalmazottak körében érzik a szakképzett munkaerő hiányát. Wölfer szerint ez jelzés a politikusok számára is, hogy a felsőoktatást és a szakképzést még inkább a gazdaság igényeihez igazítsák.
Az eredmények ismertetésekor Sávos András, a DUIHK elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaság jelenleg egyszerre több kihívással néz szembe – mind Magyarországon, mind Németországban és más országokban. Figyelmeztetett: párhuzamosan fellépő kihívásokra a jövőben is számíthatunk, hiú ábránd lenne azt feltételezni, hogy egyszer visszatérhetünk egy válságmentes, nyugodt pályára. Ráadásul hatalmas szerkezeti változások mennek végbe, amelyek gyökeresen át fogják alakítani a gazdaságot: például a klímavédelem jegyében foganatosított energiaügyi transzformáció vagy a mesterséges intelligencia térhódítása, amelyek szinte minden vállalat tevékenységére masszív hatással lesznek. Különösen a középvállalkozások állnak nehéz döntések előtt, hiszen ezek a változások azt eredményezik, hogy sok meglévő üzleti modell már nem működik, vagy alapvetően át kell alakítani, ugyanakkor új lehetőségek is adódnak - mondta a Kamara elnöke. A DUIHK 1994 óta végez éves vállalati felméréseket. A mostani felmérésben összesen 209 vállalat számolt be a gazdasági helyzetről és saját üzleti fejlődéséről, de ezentúl az üzleti kockázatokról, a munkaerő-piaci kérdésekről, az inflációról és a beruházási döntések kritériumairól is. Összességében a felmérés azt mutatja, hogy az általános gazdasági helyzetet és a vállalat saját üzleti fejlődését sokkal óvatosabban ítélik meg, mint a legutóbbi, tavaszi felmérésünkben, néhány mutató sokéves melypontra esett. Ez kedvezőtlenül érinti a foglalkoztatási és a beruházási terveket is. A legfontosabb üzleti kockázatok rangsorában szintén jelentős változások történtek. Nagyon visszafogott kilátások Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője elmondta, hogy a felmérésben minden második vállalkozás az általános gazdasági helyzet további romlására számít, és csak 12 százalékuk vár javulást. Saját üzleti helyzetét a résztvevők döntő többsége jónak vagy legalább kielégítőnek minősíti (42, illetve 47 százalék), és csak minden tizedik vállalat véli rossznak. Saját üzleti várakozásaik azonban jelentősen gyengültek: a válaszadóknak mindössze 18%-a számít javulásra, míg 34%-uk romló üzletmenettől tart. A pozitív és negatív válaszok -17 százalékpontos egyenlege utoljára a 2009-es pénzügyi válság idején volt ilyen alacsony. A visszafogott üzleti várakozások negatívan tükröződnek a beruházási és foglalkoztatási tervekben is. Tíz év óta először fordul elő, hogy több vállalat szándékozik csökkenteni beruházási kiadásait (37%), mint növelni (25%). A foglalkoztatási tervek tekintetében az arány majdnem kiegyensúlyozott (18%-os létszámnövekedés a 21%-os létszámcsökkentéssel szemben) - azonban ez is szokatlanul gyenge adat az elmúlt évekhez képest. Némileg enyhül a bérnyomás és a szakképzett munkaerő hiánya A munkaerőpiacra vonatkozó kérdések hagyományosan kiemelt szerepet játszanak a DUIHK felméréseiben, mivel kulcsszerepet játszanak a vállalatok versenyképességében. Mind a munkaerőköltségek, mind a szakképzett munkaerő hiánya tekintetében a válaszok a visszafogott üzleti kilátásokat tükrözik: tavasszal a vállalatok átlagosan 14,5 százalékos béremelkedésre kalkuláltak a következő tizenkét hónapban, ez az érték az őszi felmérésben 10 százalékra mérséklődött. Ez egyrészt a csökkenő munkaerőkereslettel, másrészt az infláció lassulásával magyarázható. A munkaerőhiányt ugyan ismét a legfontosabb üzleti kockázatnak tekintik, intenzitása azonban némileg gyengült a tavaszi adathoz képest. A legerősebb hiány a termelésben a fizikai dolgozóknál, az informatikusoknál, valamint kutatás-fejlesztési szakembereknél mutatkozik. A szakképzett munkaerő és a piacra jutás fontos kritériumok a beruházási döntésekben Elemzésében a DUIHK felmérte azt is, hogy mely tényezők játszanak meghatározó szerepet a vállalatok számára a magyarországi befektetési döntések meghozatalakor. A leggyakrabban a szakképzett munkaerő elérhetőségét említették (33%, az iparban közel 50%), de fontos szerepet játszik a piaci volumen ill. a piacfeltárás, az ipari vállalatok esetén pedig a beruházási ösztönzők és a költségelőnyök is fontos szerepet játszanak a döntésekben. LETÖLTÉS DUIHK Konjunkúrafelmérés 2023. ősz Sajtóközlemény A Budapester Zeitung cikke a Konjunktúrafelmérésről Globális felmérés: AHK World Business Outlook Szeptemberben világszerte 3600 vállalat vett részt a Külföldi Német Kereskedelmi Kamarák által több mint 50 országban végzett hasonló felmérésben. Az AHK World Business Outlook tartalmazza az eredményeket. AHK World Business Outlook 2023. ősz (német) AHK World Business Outlook 2023. ősz (angol)
"A gazdaságpolitikai keretfeltételeket 51 százalékuk üzleti kockázatnak tekinti. Különösen riasztó, hogy ezt az értéket először mértük az iparban is" - mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója a felmérés bemutatásakor, amely szinte minden ágazatból és régióból 24 ezer vállalat visszajelzésén alapul. A felmérés szerint a vállalatok mindössze 13 százaléka számít arra, hogy a következő tizenkét hónapban javulni fog az üzleti helyzetük, míg több mint egyharmaduk (35 százalék) romlással számol. "Egyelőre nem látjuk a fellendülés jeleit - éppen ellenkezőleg: a vállalatok mind az ehhez fontos beruházási terveiket, mind a foglalkoztatási szándékaikat lefelé korrigálták - mindkettőt a negatív tartományba" - mondta Wansleben. "Tekintettel erre az összességében borús kilátásra, arra számítunk, hogy a gazdasági teljesítmény az idén 0,5 százalékkal csökken. Jövőre is csak stagnálásra számítunk egy fekete nullával." A rossz gazdasági feltételek mellett strukturális és állandó kihívások is vannak: jelentős geopolitikai kockázatok, demográfiai változások, technológiai átalakulások, éghajlatváltozás és energiapolitika. Tovább a teljes jelentéshez (németül és angolul)
A német parlament turisztikai munkacsoportjának tagjai, köztük a csoport vezetője, Anja Karliczek volt szövetségi oktatási és kutatási miniszter, Michael Donth és Kerstin Vieregge, Dirk Wölferrel, a Kamara kommunikációs vezetőjével és Czeiszig Miklóssal, a DZT budapesti irodájának vezetőjével a két ország jelenlegi turisztikai helyzetéről és az ágazatnak nyújtott kormányzati támogatásról, valamint a marketingstratégiákról és az innovatív turisztikai projektekről cseréltek eszmét, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra és az akadálymentes utazásra. A cél természetesen Németország, mint turisztikai célpont vonzerejének további erősítése és a kétoldalú utazások intenzívebbé tétele. Természetesen az idegenforgalmi ágazat nem választható el az általános gazdasági helyzettől, ezért a megbeszélésen nagy teret kaptak az összességében rendkívül sikeres gazdasági kapcsolatok - beleértve a két országot jelenleg érintő számos nagy kihívást is.